Fűzépítőtáborok
Az ember ősi vágya az élővel való építkezés. A fűzépítészet a közösséggel és a természettel való összefonódást erősíti. A kertészeti kultúra és a fűzfonás mesterségének hagyományait ötvözve nem egyszerűen a természeti világ iránti felelősség kérdéseit feszegeti, hanem közös teret hoz létre az építészet, a tájépítészet és a tájművészet között.
Az élő anyaggal való építkezés új perspektívát ad – nem a leépítő folyamatok vannak túlsúlyban (öregedés), hanem építményünk állandó növekedésben van, ami más szemléletű jelenlétet igényel. A karbantartást felválthatja az együtt létezés.
Nem egy statikus helyet építünk, hanem látnunk kell az elkövetkező 5- 10 év történéseit – a növekedést, a továbbfejlesztés lehetőségét (szintek, újabb terek).
A fűzépítészet talán legizgalmasabb kihívása a formaképzésben van. A szerkezetek alapját a bordák adják, a forma a bordák hajlíthatóságára épít – nem a szilárdságra, hanem a feszesség- tehetetlenség erőjátékára. Nem síkokból építkezik, nem kell, hogy megálljon a szabályos térbeli alapformák használatánál.
Fűzépítéskor a fűz kiváló gyökeresedési hajlamára alapozunk, ami lehetővé teszi, hogy levágott vesszőkből állítsuk össze építményünket. A levágott fűzvessző hajlékony, erős, és legfőképpen élni akar. Ha fény és vízigényét kielégítjük, a fűz szinte bármilyen körülmények között jól érzi magát, és szépen fejlődik. Bírja, sőt szereti a metszést, gyors és dús növekedéssel hálálja meg. Vesszői erősek, rugalmasak, hajlékonyak, ezért alkalmas olyan önhordó szerkezet létrehozására, ami az elültetést követően meggyökeresedik. A fűzépítmény időben rendkívül gyorsan változik. Ültetéskor a levéltelen vázrendszer érvényesül. Egy év múlva a szerkezet kívülről már alig látható, az új, gyakran 1,5- 2 m-es hajtások átalakítják a formát és lehetőséget teremtenek az építés folytatására. Később az új hajtások évről évre változó külsőt kölcsönöznek az építménynek. Idővel a túlnőtt vesszőket megmetszve dúsul az élő szerkezet lombja, az elültetett vesszők megerősödnek, megvastagodnak, a kezdetben kötözött csomópontokat felválthatják az összenövések, így a létesítmény egyre erősebb és masszívabb lesz.
Fűz építményt készíthetünk közösségi terekhez, játszótereknél játszóeszközöknek, alagutakhoz, árnyékoló kupolának, forrásfoglalások fölé, landart alkotásokként, erózióvédelem céljából.
Alapítványunk 2003 óra szervez fűzépítő táborokat a Kárpát-medence több pontján. A Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő kalákákon belül rendszeres építünk élő fűzépítményeket.